Az ügyész rács mögé dugná Bombicot

A Főügyészség (GP SR) ügyésze kérvényezte, hogy a Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) helyezze vizsgálati fogságba a szélsőséges bűncselekményekkel vádolt Daniel Bombicot. Pénteken megkezdődött a férfi kihallgatása.

Az interneten csak Danny Kollár „művésznéven” emlegetett Bombic ellen korábban már három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak, végül idén januárban tért haza Londonból, külön kormánygépet küldtek érte. A szélsőséges bűncselekményekkel vádolt férfi csak úgy tudta elkerülni a vizsgálati fogságot, hogy vállalta, nem terjeszt további gyűlölködő tartalmakat a közösségi médiában.

A neonáci, szélsőséges Daniel Bombic, vagyis Danny Kollár továbbra sem áll le a fenyegetőzéssel és a szélsőséges tartalmak terjesztésével, pedig a bíróság ezt szabta feltételül ahhoz, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást. A rendőrség és a bíróság egyelőre semmit sem tesz.

Azzal a feltétellel kerülte el Daniel Bombic, "művésznevén" Danny Kollár az előzetes letartóztatást, hogy vállalta, a közösségi médiában nem terjeszt gyűlölködő tartalmakat. A bíró február elején engedélyezte számára a házi őrizetet és nyomkövető viselését rendelte el.

Bombic azóta nem sokat változtatott korábbi magatartásán, a telegramon továbbra is támadja a közszereplőket, bírókat, ügyészeket, politikusokat és az újságírókat, tájékoztatott a Sme napilap. Habár ő már nem nyithat fiókot a legtöbb nyugati közösségi médiában, a Facebookon mégis megtalálható néhány videós nyilatkozata, amelyben az ellene eljáró bírót és ügyészt fenyegeti meg.

Továbbra is konspirál a közösségi médiában

Bombic lőszeretettel jár bírósági tárgyalásokra, legutóbb a Specializált Büntetőbíróságon, egy szélsőségességgel vádolt egyetemi oktató tárgyalásán járt. Utána adott „nyilatkozata” a Facebookon még ma is megtalálható. Ebben Milan Cisárikot, az ellene elfogatóparancsot kiadó egyik bírót, Miroslav Mazúchot, a Specializált Büntetőbíróság bíráját és Daniel Lipšic korábbi speciális ügyészt szidja. Kijelenti, hogy sohasem tagadja meg azt, amit korábban a Telegram közösségi médiában írt, majd a szlovák demokráciát szidja, és deportálná a neki nem tetsző embereket. 

Egy cionista rendszerben élünk, amelyet Szlovákiában a cionista deepstate installált, az izraeli titkosszolgálat, a Mosad nyomott át, és ez sosem változik itt meg, amíg ezek az idegen országbeli entitások nem lesznek kidobva ebből az országból, és Szlovákia nem a szlovákoké lesz

 – mondta Bombic egy videóban április 9-én a Specializált Bíróság előtt. Ugyan hozzátette, hogy semmilyen rassz nem magasabb rendű, semmilyen államiság nem fölérendelt, ő csak „azonos mércét” követel.

De azt is megjegyezte, hogy ez nem fog addig változni, amíg olyan emberek fognak itt szaladgálni, mint Cisárik, Mazúch bírók, akiket szerinte Lipšic instruál, és Izraelben képezték ki őket, vagy Záleská bírónő, akit Bombic szerint az FBI Budapesten képzett ki.

Kollár elsősorban az ellenzékkel foglalkozik, szívesen szidja Ivan Korčokot, a PS politikusát, de nem kíméli a koalíció neki nem tetsző politikusait, például Tomáš Drucker oktatási minisztert „Izrael csicskájának” nevezi.

A neonáci és rasszista, Danny Kollárként is ismert Daniel Bombic továbbra is szabadlábon védekezhet, ám a mozgását figyeli a rendőrség. Emellett megtiltották neki, hogy a közösségi oldalakon gyűlöletkeltő tartalmakat közöljön és osszon meg.

A jogerős döntést csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság hozta meg – közölte a Denník N. A tárgyalóteremnél megjelentek a pártolói, de olyan személyek is, akik elutasítják a tevékenységét.

A döntést követően Bombicot bilincsben vezették el a rendőrök. Ügyvédje, Daneil Lindtner „technikai problémáról“ beszélt, s tagadta, hogy kliensét letartóztatták volna. Később Bombic a Telegramon közölte: már kint van, ám nem magyarázta meg, miért vezették el a bírósági döntés után.

A rendőrség koraeste közölte a SME napilappal, Bombicot figyelmetlenségből vették őrizetbe a tárgyalás után, mivel a turócszentmártoni nyomozók egy 2022-es elfogatóparancs értelmében erre kérték őket – ám azt időközben visszavonták.

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Oskar Rózsa, a szlovák himnusz új változatának szerzője és Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője hétvégén Londonba utaztak, és közös fotót osztottak meg a szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított Daniel Bombiccal, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Rózsát a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) által vezetett kulturális minisztérium bízta meg a szlovák himnusz zenei részének módosításával. A karmesternek 46 ezer eurót fizetett a tárca, ebből 20 ezer eurót Rózsa tehetett zsebre szerzői díjazásként, a maradék pénzösszeg pedig a hangfelvétel elkészítésének költségeit fedezte. Miután az ügy nagyobb sajtóvisszhangot kapott, a közösségi médiában többen is bírálni kezdték Rózsát és a minisztériumot.

A Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium a szlovák himnusz zenei részének módosítása mellett döntött. Az új változat előkészítését az egyik leghíresebb szlovák karmestert és zeneszerző, Oskar Rózsa felügyeli. A zeneszerző újabb részleteket árult el a projektről, egyebek mellett azt is, mik az elképzelései.

Bár korábban úgy tűnt, hogy a szlovák himnusz zenei változatának módosítását a kulturális minisztérium szorgalmazta, a projekt megvalósításáért felelős zeneszerző elárulta, hogy ő kereste meg a szaktárcát.

Mindig összerezzenek, amikor valahol a himnuszunk hivatalos verziójával találkozom. Amíg a cseh mellett volt hallható, addig működött a kontraszt. Amikor azonban önmagában szólal meg, és nem egy gyakorlott együttes játssza, akkor már-már a komédiával határos. Én belül mindig másként hallottam

– nyilatkozta a Denník N-nek Rózsa, aki saját elmondása szerint először 2011-ben vette fel a kapcsolatot a kulturális tárcával. Mivel az akkori egyeztetés eredménytelen volt, újra próbálkozott. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette minisztérium pedig érdeklődőnek bizonyult.

Lehetőséget adtak, hogy egy 120 tagú szimfonikus zenekarral, egy nagy vegyes kórussal, valamint két gyermekkórussal valósítsam meg az elképzelésem

– pontosított a zeneszerző, aki a Markíza televízió érdeklődésére azt is elárulta, milyen lesz a himnusz új változata.

Rózsa leszögezte, hogy feldolgozása megtartotta az eredeti zenei motívum lényegét, de a tempót kicsit lelassította, a hangsúlyt pedig a dallamosságra helyezte.

Az elrendezés monumentális, szigorú és fenséges, a végén pedig két meglepetés is van 

– magyarázta Oskar Rózsa, majd azt is hozzátette, a szlovák himnusz a történelem során először lesz hallható dúr, tehát vidám akkorddal a végén.

A projekt összköltségének nagysága egyelőre nem ismert. Az azonban biztos, hogy magáért a koncepcióért 9 950 eurót fizetett a kulturális minisztérium.

(Denník N, Markíza)

A zeneszerző hétvégén reagált a kritikákra.

„Még mindig nem értették meg, hogy ez nem a maguk himnusza. Ez egy teljesen más csoportnak készült himnusz. És higgyék el, ők sokkal, de sokkal többen vannak, mint maguk, függetlenül attól, hogy milyen hangosan rikácsolnak. Az idejük vészesen fogy”

– fogalmazott Rózsa a közösségi médiában közzétett videójában. 

Rózsa és Machala a hétvégén Londonban járt, ahonnan közös képeket is megosztottak Daniel Bombiccal (aki az interneten főként a Danny Kollár álnéven ismert). A szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfi jelenleg az angol fővárosban tartózkodik, mivel három nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Áprilisban a londoni bíróság úgy döntött, az angol hatóságoknak ki kell adniuk Bombicot a szlovák félnek, de a férfi fellebbezett. A bíróságnak elvileg januárban kellene döntenie Bombic fellebbezéséről.

Machala és Rózsa hétvégi útja felháborodást váltott ki a hazai közéletben. A Szlovák Antifasiszta Mozgalom a történtek után Machala leváltását követeli, csakúgy, mint az SaS.

„Elfogadhatatlan, hogy egy állami tisztviselő együttműködjön vagy kapcsolatot tartson olyan személyekkel, akik a faji megkülönböztetés szimbólumait propagálják"

 – üzente a párt sajtóosztálya.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke pedig kiemelte, az is elfogadhatatlan, hogy az új himnusz csak bizonyos csoportok számára készül.

„A himnusz lényege éppen az, hogy mindenkihez szól”

– fogalmazott a PS vezetője.

Az SaS Lukáš Machala leváltását követeli, Bombiccal közös fotójukon a a szélsőséges influencer ugyanis neonáci jelet, a "white powert" mutatja bal kezével. Branislav Gröheling pártelnök szerint egy állami tisztviselőtől elfogadhatatlan, hogy szélsőségesekkel tartson fenn kapcsolatot. 

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Ahogy arról beszámoltunk, a Danny Kollár néven is ismert Bombic újra Szlovákiában tartózkodik, így rövidesen bíróság elé állhat, mint azonban kiderült: szabadlábon védekezhet. Mindeközben továbbra is megosztja gyűlöletkeltő bejegyzéseit a Telegramon, ahol közel 64 ezren követik. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ elemzése szerint az onlineszemélyiség aktivitása egyértelműen veszélyes, ennek ellenére a kormány egyes tagjai sem zárkóztak el tőle a közelmúltban.

Daniel Bombic 20 éve Nagy-Britanniában élt, itt készített tartalmat – főként a Telegramon – szlovák közönsége számára. Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, még két évig sikerült megúsznia a kiadatást, bár Londonban sem volt teljesen szabad az elmúlt időszakban: elektronikus nyomkövetőt viselt a lábán. 

Saját bevallása szerint maga döntött úgy, hogy visszavonja fellebbezését a bírósági döntés ellen, amely kiadatásáról rendelkezett. Most a Specializált Büntetőbíróság dönthet a sorsáról. Nyolc büntetőjogi vádat emeltek ellene üldözés, rágalmazás, elektronikus zaklatás és extrémizmus terjesztése miatt.

FRISSÍTÉS: A felelős bíró úgy határozott, hogy Bombicot nem tartják előzetes letartóztatásban, vagyis szabadlábon védekezhet. Hazaszállítása után tehát lényegében egy napot töltött fogságban. A büntetőeljárás megalapozott a bíró szerint, de nem talált okot vizsgálati fogvatartásra, tájékoztatott a bazini Specializált Büntetőbíróság szóvivője. Az ítélet még nem jogerős, de az ügyész fellebbezéséről csak február 6-án dönthet a Legfelsőbb Bíróság.

Az extrémistát a bíróságon egyébként David Lindtner képviseli, Robert Kaliňák védelmi miniszter ügyvédi irodájának (Kallan Legal) jogásza.

Miért volt szükség a kormánygépre?

A rendőrség tájékoztatása szerint biztonsági okok miatt kellett kormánygéppel hazaszállítani Bombicot, vagyis kockázatos lett volna kereskedelmi légitársaságra ültetni. Kifejtették, ugyancsak ezért nem informáltak előre a nyilvánosságot a műveletről. Később aztán közzétettek egy videót is az akcióról.

Miért nevezhető Bombic szélsőgesnek?

Ha csak az utolsó, január 28-ai Telegram-bejegyzését nézzük is meg, már az is elég árulkodó. Egy videót osztott meg, azt „bizonyítva”, hogy egy „cionista kultusz" tartja terrorban a világot. Ahogy Bombic fogalmaz:

Ők állnak az antiszemitizmus, az LGBT, a vakcinációs népirtás, az ukrajnai háború, a politikusok elleni merényletek mögött…

És abban egyetértenek a történészek és a tudományterület egyéb szakértői, hogy a „cionista” kifejezés valójában a zsidó szinonimája neonáci körökben.

De ennél érdemesebb mélyebbre is ásni. A Telegram azért lett elsődleges kommunikációs eszköze, mivel a YouTube-ról letiltották, a Meta pedig az Instagram-fiókját is zárolta.

A Facebookon rákeresve a Danny Kollár névre a következő üzenetet kapjuk:

Biztos vagy benne, hogy folytatod a műveletet? A kifejezést, amelyre rákerestél, időnként veszélyes személyek és szervezetek tevékenységeihez kapcsolják, az ilyesmi nem megengedett a Facebookon.

Ha mégis a folytatásra kattintunk, akkor a közösségi oldal már egyértelműen jelzi: ez a keresés erőszakos, gyűlölködő vagy bűnözői tevékenységhez kapcsolódhat, majd visszadob a hírfolyamhoz.

A Meta korlátozását a Ján Kuciak Oknyomozó Központ mozdította előre, ők jelezték az amerikai cégnek, hogy problémás tartalomról van szó.

A Telegram viszont más tészta: itt él és virul a Danny Kollar DKX névre keresztelt profil. Közel 64 ezres követőbázisa pedig a legnézettebb szlovák csatornává teszi őt a portálon. És hogyha ez nem lenne elég: van még egy profilja DK/Bleskovky néven, amit 28 ezren követnek.

Ez a gyakorlatban a szakértők szerint azt jelenti, hogy havonta néhány millió megtekintést érnek el posztjai.

Valószínűleg ezért olyan népszerű a kormány egyes politikusai között is. Feltűnt ugyanis csatornáján már a Smerből Robert Fico kormányfő, Robert Kaliňák védelmi miniszter, Tibor Gašpar a parlament alelnöke, a Hlasból pedig Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szerepelt egy műsorban. És hát az SNS sem maradt ki a Bombic-buliból: Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatal vezetője Oskar Rózsa társaságában tett látogatást a radikális tartalomgyártónál Londonban.

Bombic valójában a koronavírus-járvány idején vált ismertté, főleg azzal, hogy megkérdőjelezte a tudományos konszenzust a pandémiáról, és attól sem riadt vissza, hogy orvosok, egészségügyi dolgozók, aktivisták telefonszámait és címeit közzétegye. Sőt, egyenes arra buzdított, hogy „lépni kell”.

Menjetek ki az utcára és gyújtsátok fel a parlamentet. Általános sztrájk. Mindegy. De ne üljetek otthon. A szemed láttára ölnek meg téged. Téged és a gyerekeidet

– írta Bombic a Telegramon 2021. december 2-án. Később aztán úgy nyilatkozott, pénzügyi gondjai voltak, depresszióval küzdött és ezt a bejegyzést is alkohol hatása alatt írta.

A Ján Kuciak Oknyomozó Központ 2294 (köztük 361 már törölt, de archivált) bejegyzését elemezte ki. Ezek alapján a 2021 és 2024 közötti időszakban:

• 300 bejegyzésben tett gyűlöletkeltő megjegyzést, 
• 129 alkalommal tett közzé antiszemita véleményt, 
• 112-szer becsmérelte az LMBTQ+ közösséget, 
• 111-szer rasszista megjegyzést tett, 
• 46 alkalommal tette közzé valakinek a személyes adatait, 
• egyszer közvetlenül erőszakra szólított fel.
   

Mindezek ellenére egy pozsonyi bíróság nemrégiben úgy határozott, a Denník N ideiglenesen nem nevezheti Daniel Bombicot antiszemitának, neonácinak és szélsőségesnek sem.

Persze, alapvetően igaz, hogy a klasszikus sajtóorgánumokkal és újságírókkal nincs kibékülve az uszító. Az egyik vádeljárást éppen azért indították ellene, mert Zuzana Kovačič Hanzelová, a SME munkatársának személyes adatait tette közzé.

A neonácik kódolt nyelve

Bizonyos bejegyzések magukért beszélnek, de gyakori, hogy a neonácik szimbólumokkal, rejtett vagy laikus számára nem beazonosítható jelekkel kommunikálnak. Bombic pedig előreszeretettel használ különböző kódokat. Gondoljunk csak a korábban említett „cionista” fogalomra és megfeleltethetőségére a „zsidó” fogalommal. De a „globalista”, „kozmopolita” és „bankár” is mind-mind ugyanarra a népcsoportra utal.

Bombic ezenkívül a White Power (vagyis a fehér felsőbbrendűség ideológiájának) jelét is gyakran mutatja fotókon. A Kuciak-központ erről egy kollázst is készített:

A Doxxxmaster gyűjt és közzétesz

Bombic nemcsak azért veszélyes, mert uszít és tényleges agresszióra sarkallhat egy labilis személyt, hanem mert személyes adatokat halmoz fel és oszt meg. Ezt a folyamatot angolul „doxingnak” nevezik, Bombicot pedig egyenesen ennek mesterének. Ez pedig a félelemkeltés mellett konkrét következménnyekkel járhat, hiszen konkrét célpontokat jelöl meg.

Ellenségből pedig nincs hiány: a klasszikus média nyilván az, de még a Zomri szatirikus portál működtetőit is megfigyeltette, videókat készíttetett róluk, állította ő maga.

Pénzelik őt?

Több bevételi forrása is volt az évek során Bombicnak, állítólag dolgozott kukásként és vállalkozóként is. Később viszont a tartalomgyártásból, vagyis a reklámokból tett szert anyagiakra.

Miután viszont a Facebook és a YouTube is letiltotta, kérdésessé vált, miből tud megélni.

Működik viszont egy online boltja, ahol sajátmárkás dolgait értékesíti, valamint a Telegramon keresztül is lehet anyagilag támogatni. És a DIR-publikum nevű polgári társulást is úgy tünteti fel, mint ahová utalhatók adományok számára.

Ebben az az érdekes, hogy ezt Judita Laššákovával, a Smer EP-képviselőjével alapították.

Transzparens számlája van a társulásnak, de az elmúlt egy évben mindössze 157 eurót utaltak rá. Ez pedig azért meglepő, mert 2023-ban még közel 40 ezer eurós bevételt jelentettek.

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

A kormány döntése értelmében a gorálok lettek Szlovákia 15. hivatalosan is elismert nemzeti kisebbsége. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos úgy véli, hosszú hónapok munkája érett be, ami a jövőben egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra megőrzéséért dolgozó csoportosulások anyagi támogatásban részesüljenek.

Robert Fico negyedik kormánya szerdán újabb kihelyezett ülést tartott, ezúttal Vöröskolostor (Červený Kláštor) községben. A kabinet több, a térséget érintő nagyszabású beruházás és bőkezű támogatás jóváhagyása mellett arról is döntött, hogy a hogy a főként Észak-Szlovákiában élő gorál közösséget hivatalosan is elismerik az ország 15. nemzeti kisebbségének. A határozat egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a gorál kultúra hivatalos támogatásban részesülhessen, ami biztosítja az általuk képviselt értékek megőrzését és továbbfejlesztését, de a gorálok által lakott településeken a nyelvhasználat megerősítéséhez is hozzájárul.

Beérett a kemény munka

Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos az Új Szó érdeklődésére közölte, maga is jelen volt a szóban forgó, szerdai kormányülésen. 

Az mindig egy politikai döntés, hogy az állam mely közösségeket ismeri el nemzeti kisebbségként és melyeket nem 

– magyarázta Horony, aki egyúttal azt is megjegyezte, a gorálok rendkívül sokat tettek azért, hogy célt érjenek.

„Már a népszámlálás során is kifejezetten sokan jelölték meg, hogy a gorál közösséghez tartoznak, ami bizonyára segített előremozdítani az ügyet. Továbbá, engem is megkerestek, jómagam pedig támogattam a lépést” – árulta el Horony Ákos.

A kisebbségügyi kormánybiztos rámutatott, bár egy hosszú folyamat most lezártul, a munka még egyáltalán nem ért véget. Mivel a gorálok is nemzeti kisebbség lettek, így meg kell változtatni a kisebbségi kormánytanács statútumát is, hogy a gorálok is képviseltessék magukat. Módosítani kell továbbá a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvényt is. 

Bővülhet a tudástárunk

Annak ellenére, hogy a gorálok az ország egyik legismertebb népcsoportja, szélesebb körben viszonylag kevés dolgot lehet tudni róluk. A Bél Mátyás Intézet ezért gorál aktivistákkal szorosan együttműködve mélyreható kutatást végzett. Az eredmények egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a gorálok Szlovákiában legalább 80 településén vannak jelen, főként a Szepességben, de Árva és Kiszuca környékén is.

Ami a konkrét adatokat illeti, a gorálok becsült összlétszáma 57 ezer főre tehető. A legutóbbi népszámlálás során egyébként 5 ezren jelölték meg ezt a nemzetiséget. Tették ezt úgy, hogy a „gorál” szót kézzel kellett beírniuk a lehetőségek közé. 

A Bél Mátyás Intézetének kutatása azt is megállapítja, hogy a fiatalabb generáció soraiban egyre jobban fakul a gorál nyelvjárások ismerete. A szakértők szerint ez annak tudható be, hogy eddig egyáltalán nem állt a rendelkezésükre támogatás, ami hozzájárulhatott volna a gorál kultúra megőrzéséhez. A kormány döntése után nem kizárt, hogy ez a tendencia pozitív irányba változik majd.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).

Érkezhet bírság?

Akik a törvény által meghatározott időpontig nem teljesítik a kötelezettségüket, azok 5 eurótól egészen 3000 euróig terjedő bírsággal számolhatnak, amely felső határát a kivetett adó nagyságában határozzák meg. Emiatt folyamatosan emelkedik azon polgárok száma, akik egy esetleges busás bírság miatt aggódnak, amit önhibájukon kívül szabhatnak ki rájuk. Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy súlyos okok esetén a késlekedés bocsánatos bűnnek számít. A katasztert ért kibertámadás pedig kétségkívül ebbe a kategóriába tartozik.

Ilyen esetekben az adózó kérésére az adó behajtásáért felelős szerv elnézi a határidő elmulasztását, így a bírság kiszabása is elmarad

– áll az adóhivatal közleményében, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az ingatlanadó egyike a helyi adóknak, így az ezzel kapcsolatos adminisztrációt nem az adóhatóság, hanem az az önkormányzat végzi, amely kataszterében a szóban forgó ingatlan található. 

A kialakult helyzetre az önkormányzatok képviselői is reagáltak, és egyértelműen jelezték, nem kívánják a polgárokat büntetni a rendszer meghibásodásáért.

Késedelem esetén minden tényt és körülményt ellenőrzünk. Ha bebizonyosodik, hogy a működésképtelen kataszter volt a csúszás oka, az érintettek nem számíthatnak bírságra 

– erősítette meg a főváros szóvivője, Peter Bubla, aki arra is kitért, hogy Szlovákia-szerte ennek megfelelően járnak majd el a települések.

A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) a mai nap folyamán bejelentette, hogy ismét elérhető interneten is a kataszteri jegyzék – a január 3-i adatok aktualizálásával. Érdeklődők rohamára számítanak.

A több, mint két hétig elérhetetlen szolgáltatást január 22-én indították újra, a kataster.vugk.sk weboldalon megtalálható jegyzék az első napokban még időszakos kiesésekkel vagy lassú letöltési időkkel érhető el. Cikkünk megjelenésének pillanatában a portál ideiglenesen nem érhető el.

A hivatal szerint amennyiben az oldal nem reagálna a kérésekre, annak oka valószínűleg a rengeteg feldolgozandó kérvényben rejlik – az ÚGKK a nyilvánosság türelmét kéri.

A hivatal egyben közleményben elhatárolódott a Demokraták és a Kalózpárt által a héten közzétett állítástól, miszerint a korrupció és a klientelizmus következtében kerülhetett sor a hackerek támadására. Zuzana Šubová, a párt elnöke az említett sajtótájékoztatón többek között rámutatott, hogy az ÚGKK mindössze tízezer eurót költött a tavalyi év során a kiberbiztonságra, valamint az informatikai részleg vezetője a Pénzügyi Igazgatóság korrupciós ügyeibe is belekeveredett.

Az intézmény szerint a lépéseik transzparensek és hajlandóak együttműködni a hatóságokkal az esetleges vizsgálatok során. Juraj Celler, az intézmény vezetője hétfőn mondott le a tisztségéről, miután többek között Robert Fico kormányfő is a személyes felelősségét firtatta. 

A kataszteri adatok lehívásával kapcsolatban az ÚGKK hangsúlyozta, jelenleg három megbízható portálon keresztül lehet hivatalos információkhoz jutni az ingatlanviszonyokról: az ESKN (kataster.skgeodesy.sk/eskn-portal), a CICA (cica.vugk.sk), valamint a ZBGIS (zbgis.skgeodesy.sk) tartozik hivatalosan is a kataszter felügyelete alá.

A szlovák hivatalokat érő eddigi talán legnagyobb kibertámadás hátteréről továbbra is keveset tudni, a január ötödikei incidens mögött a kormány ukrán hackereket sejt, de közvetlen bizonyítékot még nem szolgáltattak az állításra.

Hekkerek mindenhol. Az Általános Egészségbiztosító megúszta, a kataszterre viszont az egyszerű emberek is ráfizethetnek. Szabadlábon védekezhet a kormánygéppel hazaszállított extrémista, eggyel több kisebbség van Szlovákiában, és a végére egy angol nyelvvizsga az EP-ben.

A témákat az alábbi hírek közül válogattuk:

Vészesen közeleg az idei első adókötelesség. Akik tavaly telket, lakást, házat, garázst és egyéb ingatlant vásároltak, értékesítettek, esetleg ajándékoztak, azok a hónap végéig kötelesek ingatlanadó-bevallást benyújtani. Sokak helyzetét azonban jelentősen bonyolítja a katasztert ért kibertámadás, ami miatt könnyen kicsúszhatnak a határidőből. De számíthatnak büntetésre azok, akik önhibájukon kívül ugyan, de képtelenek lesznek teljesíteni a kötelezettségüket? Ennek jártunk utána.

Nem újdonság, hogy minden olyan személynek, akiknek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, évente adót kell fizetnie. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben az adózási időszak megegyezik a naptári évvel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legtöbbek által ismert jövedelemadótól eltérően, amely az előző éves bevételekre koncentrál, ez az adónem mindig az aktuális esztendőt érinti. Egy másik jelentős eltérés, hogy az ingatlanok tulajdonosainak nem kell évente kitöltenie a szükséges formanyomtatványt. A szóban forgó kötelezettség januárban kizárólag azokat érinti, akik esetében változás történt a tulajdoni jogviszonyokban, tehát ingatlant értékesítettek, vásároltak, esetleg ajándékoztak. Amennyiben az elmúlt hónapokban semmi ilyesmi nem történt, bőven elég, ha az érintettek befizetik a falvak és városok által kiszabott illetéket.

A döntésre várva

A közhiedelemmel ellentétben az adás, esetleg a vétel esetén nem a szerződés aláírásának időpontja a mérvadó, hanem az a nap, amikor a kataszteri hivatal is bejegyzi, valamint igazolja a változást. Bár a törvény értelmében 100 eurós illeték fejében ennek az „átmenetnek” maximum 30 napon belül meg kellene történnie, a kataszteri rendszert ért kibertámadás miatt káosz keletkezett, ami komoly késéseket eredményezhet. Így azok, akiknek nem sikerül időben rendeznie a tulajdonosi jogviszonyokat, és erről igazolást is szerezni, könnyen lecsúszhatnak az ingatlanadó-bevallás január 31-én esedékes határidejéről.

Vásárolt tavaly telket, lakást, házat, garázst vagy más, nem lakás célú helyiséget? A helyi adókról szóló törvény értelmében az ingatlantulajdonosokra bizonyos kötelességek vonatkoznak, amelyeket január végéig kell teljesíteni.

Közeledik az idei első adókötelesség teljesítésének a határideje: az ingatlanadó-bevallásokat a hónap végéig kell leadni. Az ingatlanadó esetében az adózási időszak megegyezik a naptári évvel, és mindig az aktuális évre fizetjük ki az adót. Vagyis 2025-ben a 2025-ös évre kiszabott ingatlanadót kell megtérítenünk, nem úgy, mint a jövedelemadó esetében, ahol mindig az előző éves bevételeinkkel és a belőlük levont adóelőlegekkel számolunk el.

Az ingatlanadó fajtái

Háromféle ingatlanadó van: telek- és építményadó, valamint a lakóházban levő lakások és nem lakáscélú helyiségek után fizetendő adó. Akinek valamilyen ingatlan van a tulajdonában, minden évben kell fizetnie adót – az adókötelesség mindig az azt követő év január 1-jétől keletkezik, amelyikben az adózó a vitatott ingatlan tulajdonosává, kezelőjévé, bérlőjévé, használójává vált. Adóbevallást azonban nem kell évente leadni. Idén csak annak kell kidolgoznia, akinek tavaly a tulajdonába került valamilyen ingatlan, illetve valamilyen változás történt a tulajdonjogi viszonyokban. Annak az adózónak, akinél nem történt semmilyen változás, nem kell semmilyen nyomtatványt kitöltenie, hacsak nem akar valamilyen kedvezményt érvényesíteni. Például bizonyos kor felett jelentős engedményt hagyhatnak jóvá a szeniorok számára, de teljesen fel is menthetik őket a fizetés alól, akárcsak a súlyosan egészségkárosult személyeket (az ún. ŤZP-igazolvánnyal rendelkezőket), az anyagi szükséghelyzetben levőket és a szociális segélyben részesülőket, valamint a magatehetetlen személyeket vagy azokat, akik nem használhatják, illetve csak korlátozottan vehetik igénybe a saját ingatlanukat valamilyen, a településük által előírt útlezárás, építkezés vagy nagyobb rekonstrukció miatt. Először is meg kell érdeklődni a községi hivatalban, jóváhagytak-e valamilyen kedvezményt, és ha igen, akkor az nem jár automatikusan, hanem január végéig kell igényelni a lakhely szerint illetékes városi önkormányzatnál.

Árverés, öröklés

Ha árverés vagy öröklés útján jutunk ingatlanhoz, nem várhatunk a következő év elejéig, hanem szinte azonnal, pontosabban az adózási kötelesség kialakulásától számított 30 napon belül be kell nyújtani az ingatlanadó-bevallást. Az adókötelesség például akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre lép. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha az ingatlannak több társtulajdonosa van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. Amennyiben osztatlan házastársi vagyonról van szó, elég csak az egyik házastársnak kitöltenie a nyomtatványt.

Hol kell leadni?

A kitöltött ingatlanadó-bevallást nem az adóhivatalba, hanem a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlegére kell eljuttatni. Leadható személyesen, elküldhetjük postai úton vagy elektronikusan. Az utóbbi lehetőséget csak az választhatja, aki rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. Amennyiben az e-mail nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást, az elektronikus adóbevallás megérkezésétől számított 5 napon belül a hivatal iktatójába is el kell juttatni a klasszikus papír nyomtatványt, ellenkező esetben nem kézbesített küldeményként fogják kezelni.

Az adóbevallás típusa

A rendes ingatlanadó-bevalláson kívül létezik részleges, utólagos és javított adóbevallás is. Részlegeset akkor kell kitölteni, ha a múltban már nyújtottunk be adóbevallást, de azóta kialakult új adókötelesség, például vásároltunk egy újabb ingatlant, egy telekrészt, vagy változott az ingatlan rendeltetése, mérete, bérleti díja stb. Részleges bevallásra van szükség akkor is, ha az ingatlant másra ruházzuk át, vagyis ha megszűnik az adókötelességünk.

Utólagos adóbevallást akkor kell készíteni, ha az űrlap leadási határideje után tudatosítjuk, hogy helytelen adatokat adtunk meg, s ezeket utólag szeretnénk kijavítani.

Javított adóbevallást pedig abban az esetben adhatunk le, ha még a leadási határidő lejárta előtt rájövünk, hogy rosszul töltöttük ki a nyomtatványt, s a határidőig leadunk még egy, ezúttal helyesen kitöltött adóbevallást, s ezzel felülírjük a korábban leadott rosszat.

Figyeljünk a nyomtatványra!

Az űrlapok évente változhatnak, ezért oda kell figyelni, hogy mindig az aktuális évre vonatkozó nyomtatványt kell kitölteni. Azok letölthetők a pénzügyminisztérium honlapjáról, de az adóhivatalban és a községi hivatalokban is beszerezhetők.

Az ingatlanadó esetében ugyanazt az űrlapot töltik ki a jogi és a természetes személyek is, sőt ugyanezt kell kitölteni akkor is, ha a játékautomaták utáni adót vagy az ebadót akarjuk elintézni. Akinek kutyája és ingatlanja is van, az ugyanazon az űrlapon egyszerre számol el mindkettővel.

Mekkora az adó?

Miután az adóhatóság – ez esetben az illetékes város vagy falu, illetve a községi hivatal helyi adókkal és illetékekkel foglalkozó részlege – feldolgozza a január végéig benyújtott adóbevallásokat, az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. Akik az idén nem kötelesek adóbevallást kidolgozni, azoknak a korábban benyújtott dokumentumokban lévő adatok alapján számolják ki az adót. A pontos összeget gyakorlatilag az adott község határozza meg. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a beépített területek minden egyes négyzetmétere után 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden egyes község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak csak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. Az ilyen rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől szokott életbe lépni. Az adóhatóság így különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben a hatályos törvény értelmében bizonyos építmények, pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épületek esetében az adóhatóság (ez esetben a község) minden egyes emeletért legfeljebb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

Hogyan fizessük be?

Miután a község írásban tájékoztat az adó összegéről, nem árt odafigyelni a határidőkre. Ha az adó alacsonyabb 33 ezer eurónál, az adó kivetéséről szóló határozat jogerőre lépésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni. Amennyiben 33 ezernél magasabb összegről van szó, két egyenlő tételben utalhatjuk át, de persze egy összegben is fizethetünk, ha akarunk.

Az írásos határozat tartalmazza a számlaszámot és a szükséges egyedi azonosítókat is (variabilný, špecifický, konštantný symbol).