A parlament visszavonta a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt

A kormánykoalíció megegyezett arról, hogy megszünteti a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) átalakításáról szóló törvényt. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az intézmény további sorsa.

A lépést Robert Fico miniszterelnök jelentette be a kormány szerdai tárgyalása után. A hivatal megszüntetéséről a kormány gyorsított eljárásban döntött, miután az intézmény konfliktusba került több állami tisztviselővel, például Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel is. Az intézkedést az ellenzék és a főügyészség is kritizálta, az Alkotmánybíróság pedig még decemberben felfüggesztette a törvény alkalmazását.

A döntést Peter Pellegrini államfő is üdvözölte. Az elnök már korábban is súlyos kifogásokat fogalmazott meg a Bejelentővédelmi Hivatal átalakításával kapcsolatban, majd pedig a törvényt is megvétózta – hogy aztán 2025 decemberében a koalíciós többség másodszorra is megszavazza az ÚOO megszüntetését.

Pellegrini értelmezésében a kormány a döntéssel „elhagyta a rövidebb utat” és a politikai céljaival szemben az ország stratégiai érdekeit vette figyelembe.

Fico meghátrált

Fico a nap folyamán közölte a döntés részleteit: a parlament márciusi ülésén határoznak hivatalosan a törvény visszavonásáról. A miniszterelnök kijelentette, hogy a koalíció továbbra is az általa meghozott döntés mögött áll, de tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság véleményét és nem akar bonyodalmakat előidézni az érvényes törvényi állapotokat illetően. Fico arra is utalt, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, valamint az újjáépítési alapot érintő egyeztetéseknél is felmerült a téma. „A törvényt megszüntetjük, aztán beszélünk arról, hogy állítsuk be a (a korrupcióellenes fellépést – szerk.)” – tette hozzá Fico.

Matúš Šutaj Eštok, a Hlas belügyminisztere a döntés margójára szintén a „szlovák nemzetállami érdekek” fontosságát hangsúlyozta, úgy látja, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán előállt időzavar veszélyezteti az uniós források merítését. A Hlas vezetője Boris Susko igazságügyi miniszterrel egyeztet majd arról, hogy a jövőben miként alakulnak a hatóságok hatáskörei.

Ellenzék: mi megmondtuk

Az ellenzéki PS a fejleményeket kommentálva megjegyezte, hogy figyelmeztetett a törvény negatív hatásaira és esetleges vonzataira az uniós források merítésével kapcsolatosan. „A szavaink pontosan beteljesültek, először az Alkotmánybíróság állította le a törvényt, majd az Európai Unió állította meg 590 millió euró folyósítását az újjáépítési tervből. (…) Ezt az összeget már Robert Fico sem akarja kockára tenni azért, hogy egy alkalmatlan miniszterének megfeleljen” – jelentette ki Zuzana Števulová, a párt képviselője.

A Szlovákia mozgalom üdvözli a kormány döntését és úgy véli, hogy az európai nyomásgyakorlás mellett az ellenzék erejére is szükség volt a kormány döntésének átértékeléséhez. Július Jakab, a párt képviselője az „igazság feletti győzelemként” értékelte a fejleményeket.

A KDH „kaotikusnak” minősítette a kormány fellépését a hivatal megszüntetése kapcsán. „Legitim törvényt változtatni, ha van rá indok, de probléma keletkezik, ha a kormány először indoklás nélkül fogadja el a változtatást, ami komoly fenntartásokat ébreszt a bejelentők védelmével kapcsolatban” – mutatott rá Viliam Karas egykori igazságügyi miniszter.

Kapcsolódó cikkünk

Maroš Žilinka főügyész az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt javasolja, hogy az nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) átalakításáról szóló törvényt. Az érintett jogszabály-módosítást tavaly gyorsított eljárásban fogadtatta el Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, az ellenzék azonban megtámadta azt az Alkotmánybíróságon.

Žilinka közösségi oldalán közölte, hogy hivatalos állásfoglalást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak az ellenzéki képviselők indítványával kapcsolatban. Az állasfoglalásban a főügyész azt javasolja, hogy a testület adjon helyt a beadványnak, és mondja ki, hogy a módosítás során sérült az alkotmány.

Gyorsított eljárás, súlyos következmények

A vitatott törvénymódosítást Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter novemberben, váratlanul egy szombati kormányülésen terjesztette elő. A javaslat a bejelentők védelmét ellátó hivatal megszüntetésével számolt, helyette pedig egy új intézmény létrehozását irányozta elő, amely egy kézben egyesítette volna a bűncselekmények áldozatainak, valamint a társadalomellenes tevékenységet bejelentők védelmét.

A Smer, a Hlas és az SNS alkotta kormánypárti koalíció a módosítást ezt követően gyorsított eljárásban fogadta el a parlamentben. A jogszabály egyik legvitatottabb következménye az lett volna, hogy a hivatal jelenlegi elnöke, Zuzana Dlugošová idő előtt elveszíti tisztségét, miközben az utód személyéről kizárólag a kormánytöbbség dönthetett volna.

A belügyminiszter kezdeményezése nem sokkal azután került napirendre, hogy Pavol Ďurka nyomozó – Ján Čurilla kollégája – bírósági döntéssel elérte: jogellenesen helyezték szolgálaton kívül, ezért vissza kellett térnie a munkába. Az időzítés miatt az ellenzék politikai motivációt sejtett a törvénymódosítás mögött.

Az ellenzék decemberben az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály miatt, amelynek hatályát a testület ideiglenesen felfüggesztette. Ennek következtében Zuzana Dlugošová január 1-jével végül nem távozott hivatalából. Jelenleg arra várnak, hogy az Alkotmánybíróság végleges döntést hoz-e az ügyben, és kimondja-e: a törvénymódosítás ellentétes az alkotmánnyal. (Denník N)

Kapcsolódó cikkünk

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvény hatályát. A döntés értelmében az intézmény január 1-jétől nem szűnik meg, és továbbra is Zuzana Dlugošová marad az elnöke – erősítette meg a Progresszív Szlovákia (PS).

A testület ugyanakkor hangsúlyozta: a felfüggesztés nem jelenti azt, hogy a vitatott jogszabály alkotmányellenes lenne. Erről az Alkotmánybíróság később hoz végleges döntést.

A döntést üdvözölte az ellenzéki PS, amely korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a hivatal megszüntetése miatt. Zuzana Števulová, a párt parlamenti frakciójának alelnöke szerint a bíróság döntése fontos visszajelzés.

„Nagy dolgot vittünk véghez – az Alkotmánybíróság igazat adott nekünk, és felfüggesztette a bosszútörvényt, amely az alkalmatlan belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok műhelyéből származik” – fogalmazott a PS közleménye szerint Števulová.

„Ez jó hír az igazságszolgáltatás számára Szlovákiában. A hivatal megszüntetéséről és új intézménnyel való felváltásáról szóló törvény addig nem lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság meg nem vizsgálja annak alkotmányosságát. Így sikerült megakadályoznunk egy működőképes és független intézmény azonnali felszámolását, amely a korrupciót és más társadalomellenes cselekményeket bejelentő személyeket védi” – magyarázta Števulová.

Kapcsolódó cikkünk

Peter Pellegrini köztársasági elnök megvétózta a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) megszüntetéséről szóló törvényt. Robert Fico dühös: a miniszterelnök szerint nincs ok az okvetetlenkedésre és átértékelik, hajlandóak-e legközelebb is támogatni Pellegrinit.

Pellegrini a döntését azzal magyarázta, hogy nem volt indokolt gyorsított eljárásban tárgyalni a jogszabályról, továbbá a bűncselekmények áldozatainak védelmével kapcsolatos észrevételeket, valamint az Európai Bizottság fenntartásait és azok Szlovákiára gyakorolt esetleges hatásait hozta fel indokul.

„Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány a céljait anélkül is el tudja érni, hogy megsértse a törvényalkotási szabályokat és a jogállamisági elveket, valamint Szlovákia európai uniós érdekeit”

– indokolta a döntését Pellegrini. Az államfő szerint a koalíció által megszüntetett Bejelentővédelmi Hivatalnak különösen fontos szerepe van a helyreállítási terv kivitelezésében, márpedig ebből a forrásból Szlovákia eurómilliárdokhoz jut.

Pellegrini szerint a tervezet tárgyalása során nem sikerült cáfolni azokat az aggályokat, melyek az uniós rendelkezésekkel való összeférhetetlenséget érintik, így fennállhat a veszélye, hogy Szlovákia forrásokat veszít – amennyiben hatályba lép a változtatás.

Fico dühöng

Robert Fico miniszterelnök (Smer) kimondottan zaklatottan reagált az államfő döntésére. A miniszterelnök szerint Pellegrini a döntéssel a bűnüldöző szervek 2020 és 2023 közötti „illlegális tevékenységét” támogatta és a Čurilla-csoport oldalára állt, valamint a Hlas-t vezető Matúš Šutaj Eštok – a saját utódja – döntését lehetetlenítette el.

Fico úgy gondolja, hogy semmilyen releváns indok nincs a törvény aláírásának elutasítására. A miniszterelnök szerint a Smer megfontolja, hogy ilyen körülmények között hajlandó-e támogatni Pellegrinit a következő elnökválasztáson.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Kedden lezárult a csaknem két hétig tartó vita, a parlament úgy határozott, eltörölnék a Bejelentővédelmi Hivatalt, ehhez azonban még az államfőnek is lesz egy-két szava.

A parlament keddi ülésnapján második olvasatban folytatódott a vita a Bejelentővédelmi Hivatalt (ÚOO) érintő törvénymódosításról. Több ellenzéki képviselő is szót kért, de Richard Raši (Hlas) házelnök ügyrendi javaslatára végül idő előtt lezárták a vitát.

A koalíció 78 támogató szavazattal el is fogadta a javaslatot, aminek értelmében a harmadik és egyben végső olvasat következett.

A legtöbb javaslat esetében ilyenkor már senki sem jelentkezik be a vitába, most azonban 55 képviselő is élt a felszólalás jogával.

A parlament azonban a harmadik olvasatot is idő előtt berekesztette, így azonnal kezdődött a szavazás, amelyen szintén 78 képviselő támogatta a jogszabályt, így az zöld utat kapott.

A döntést hatalmas fütty- és sípszó követte, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány képviselői a parlament erkélyén fejezték ki nemtetszésüket, az ellenzéki képviselők pedig a padokat csapkodták, és szégyennek nevezték a fejleményeket.

A korrupcióellenes világnapon fogadták el

A Progresszív Szlovákia szerint szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a koalíció éppen december 9-én, a nemzetközi korrupcióellenes világnapon hagyta jóvá annak a hivatalnak az eltörlését, amelynek a visszaéléseket bejelentő személyeket kellene védenie. Michal Šimečka, a párt elnöke megjegyezte, a koalíció a gazdasági nehézségek és az emberek valódi problémája helyett azzal van elfoglalva, hogy Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter bosszút állhasson egy hivatalon, amely korábban keresztbe húzta a számításait.

Michal Šipoš, a Szlovákia Mozgalom frakcióvezetője a demokrácia sötét napjának nevezte a mait.

„Ha a kormánykoalícióra nézek, három szó jut eszembe: üzletek, seftelések és félelem. Félelem attól, hogy a következő választásokon a polgárok egyértelműen elszámoltatják őket, és végleg eltűnnek a politikából”

– jelentette ki.

Branislav Gröhling, az SaS elnöke jelezte, pártja az Alkotmánybírósághoz fordul majd a törvényjavaslat miatt. Emellett felszólította Peter Pellegrini köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a koalíció tervezetét.

Kapcsolódó cikkünk

Nem tudja lezárni a kormánykoalíció a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetését. A Hlas finomítaná a jogszabályt, a Smer csak most készül saját módosító indítványának beterjesztésére. Az Európai Bizottságnak egyelőre egyik változat sem tetszik.

Az elmúlt két hétben szinte csak a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetéséről szól a parlament jelenlegi ülésszaka. A törvénytervezetet a kormány több mint két hete, szombaton fogadta el, és néhány nap alatt szerette volna elfogadtatni a jogszabályt, ezért gyorsított eljárásban küldte el a parlamentbe. A tervezet azonban az ellenzék éles elutasításával találkozott, a képviselőik azóta tartják napirenden a törvényt, több módosítást is benyújtottak, de alapvetően levennék a napirendről a tervezetet.

A Hlas finomítaná saját tervezetét

Egyre kuszább azonban a koalíciós pártok kommunikációja is, habár abban egyetért a Smer, a Hlas és az SNS, hogy a hivatalt meg kellene szüntetni. Peter Pellegrini köztársasági elnök azonban meglepő módon bírálja a koalíció szándékát, pedig a tervezetet a Hlas kezdeményezte, amelynek Pellegrini jelenleg is a tiszteletbeli elnöke.

Az államfő a hétvégén azt is kijelentette, hogy várhatóan megvétózza a törvényt, ha azt a parlament elfogadja, habár ezt még a módosítójavaslatok ismerete nélkül mondta.

A tervezetet ugyanis nemcsak az ellenzék, hanem a koalíciós pártok is módosítanák. A Hlas már múlt csütörtökön beterjesztette javaslatát, amivel finomítanák a jogszabályt. A párt valószínűleg megijedt az Európai Bizottság állásfoglalásától, amelynek nem tetszett, hogy a kormány újra a korrupció elleni küzdelem egyik eszközét akarja megszüntetni. A Hlas javaslata alapján ugyan továbbra is megszűnik az önálló hivatal, egybeolvadna az áldozatok védelmét szolgáló hivatallal, de a törvény több káros elemét – például azt, hogy a bejelentők védelemét 6 hónaponként felül kellene vizsgálni – kihúznák a jogszabályból. Amellett, hogy a hivatal megszűnne, megmaradna a törvény retroaktivitása is, vagyis a korábbi döntéseit is módosíthatná az új hivatal.

A Bizottságnak a módosított verzió sem tetszik

A javaslat azonban a Hlas által beterjesztett módosítás után sem nyerte el az EB tetszését. Habár a Hlas azt állította, konzultált a Bizottsággal, az EB ezt cáfolta.

„Előzetes elemzésünk azt mutatja, hogy a törvényjavaslat több eleme is az uniós jog szempontjából aggályokat vet fel”

– közölte a Bizottság már a módosított javaslatról a Denník N szerint. Emlékeztetett, hogy az eredeti javaslat kapcsán is komoly aggályokat fogalmazott meg, amelyek a hivatal tervezett megszüntetésére és a jelenlegi vezetés mandátumának idő előtti megszüntetésére vonatkoznak. A módosító javaslat ezekkel továbbra is számol, Juraj Bartek (Hlas), a módosítást beterjesztő képviselő pedig hangsúlyozta, hogy a hivatalt megszüntetik, és ez a legfontosabb.

Kapcsolódó cikkünk

A parlament európai ügyi bizottsága új elnökének neve már a jövő héten ismertté válhat, mondta a TA3 V politike című vasárnapi vitaműsorában Peter Žiga, a parlament alelnöke (Hlas).

Žiga hozzátette, hogy a koalíción belül továbbra is zajlanak az egyeztetések a poszt betöltéséről. A Hlas Peter Kmecet, a napokban leváltott miniszterelnökhelyettest szeretné beültetni a bizottság elnöki székébe, Ján Ferenčák helyére.

Ferenčák azonban nem látja okát a tervezett leváltásának, ha a parlament mégis megteszi, akkor kilép a Hlas frakciójából.

Ferenčáknak több posztot is felajánlott a koalíció, korábbi hírek szerint például Ukrajna és Moldova uniós csatlakozását segítő kormánybiztosi posztot hoztak volna létre számára. Tibor Gašpar (Smer) megerősítette azonban, hogy Ferenčák ezeket a javaslatokat elutasította, tájékoztatott a TASR állami hírügynökség. Zuzana Števulová (PS) ellenzéki képviselő szerint ez is azt mutatja, hogy a kormánykoalíció a parlamentben minden energiáját saját problémái kezelésére fordítja ahelyett, hogy az ország gondjaival foglalkozna.

A Smer és a Hlas kitart a hivatal megszüntetése mellett

Az ellenzék bírálja a kormányt a Bejelentővédelmi Hivatalt (ÚOO) megszüntető törvényjavaslat miatt is, amelyről már a jövő hét elején szavazhatnak a képviselők. Števulová szerint a hivatalt elsősorban Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke akarja felszámolni, de a megszüntetése ártana az országnak.

A hivatal megszüntetésének tervével még Peter Pellegrini, a Hlas korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke sem ért egyet, kijelentette, hogy várhatóan megvétózza majd a törvényjavaslatot.

Ő úgy fogalmazott, hogy a parlament felesleges törvényjavaslatokkal foglalkozik, emiatt késnek azok a törvények, amelyekre a lakosságnak tényleg szüksége lenne.

Tibor Gašpar szerint azonban az ÚOO megszüntetése a Smer szavazói számára fontos, tartalmi kérdés. Peter Žiga (Hlas) is védte a javaslatot, úgy véli, az ÚOO működésképtelen és politikailag elfogult. Ő az ellenzéket vádolja időhúzással, a törvénytervezet vitája szerinte az ellenzéki obstrukció miatt ilyen hosszú.

Egyelőre azonban a törvény elfogadása is kérdéses, egyes koalíciós képviselők sem akarják támogatni a javaslatot. Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter a javalatról való szavazást összekötné a kormány iránti bizalmi szavazással. Ez utóbbira azért van szükség, mert az ország államadóssága túlságosan magas, emiatt a kormánynak újra bizalmat kell kérnie a parlamenttől.

A hivatal megszüntetésének tervét bírálta az Európai Bizottság is, mert szerinte ez az intézkedés gyengíti a korrupció elleni harcot. A törvénytervezetet kifogásolta Maroš Žilinka főügyész is.

Újra patthelyzetbe kerülhet a koalíció

A hivatal további sorsa kérdőjeles, éppen Pellegrini tervezett vétója miatt. Andrej Danko, az SNS elnöke ugyanis kijelentette, hogy vétó esetén az SNS várhatóan nem fogja újra megszavazni a javaslatot. Ha a parlament nem törné meg az elnöki vétót, akkor a törvény nem lép hatályba.

Hasonló helyzet jönne létre, mint a Rudolf Huliak sportminiszter által szorgalmazott kaszinó-törvény kapcsán, amelyet ugyancsak vétózott az államfő, de az SNS ellenállása miatt a vétót nem tudják megtörni.

A Smer szigorítana, de nem biztos

A hétvégén kiderült, hogy a Smer is módosítaná a jogszabályt, igaz, az egyelőre nem világos, hogy milyen irányban. Tibor Gašpar (Smer) a hétvégén arról beszélt, hogy nem tetszik neki a Hlas módosítása, mert túlságosan „felpuhítaná” a javaslatot.

Ján Richter, a Smer parlamenti frakciójának a vezetője azonban egy másik módosításról beszélt: éppen a retroaktovitást akarná megszüntetni a kormányjavaslatban.

Ez éppen a Hlas javaslatának irányába hatna, vagyis az Európai Bizottság kifogásainak kívánna megfelelni.

Ma (hétfő) este meglepetésre a Hlas nevében Juraj Bartek előterjesztő visszavonta javaslatát, és egy újat nyújtott be Tibor Gašparral közösen.

Ondrej Dostál (SaS) szerint azonban az új javaslat közel azonos azzal, amit Bartek most visszavont, csak kicsit kitolta a módosítást hatályba lépésének időpontját.

A törvénymódosítást ugyan az SNS nem ellenzi, de Andrej Danko pártelnök azért kihasznál minden lehetőséget, hogy nehezítse a Hlas életét. A hétvégén kijelentette, hogyha Peter Pellegrini megvétózza a törvényt, akkor az SNS mérlegelni fogja, hogy megtörje-e az elnöki vétót. Ezzel Matúš Šutaj Eštoknak, a Hlas elnökének üzent, aki személyesen is érdekelt a törvény mielőbbi elfogadásában.

Kapcsolódó cikkünk

Az Ügyészi Tanács határozottan ellenzi a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) átalakításáról szóló törvényjavaslatot, valamint annak elfogadási módját.

A testület szerint a kormány által beterjesztett változtatások súlyos jogi hiányosságokat tartalmaznak, sértik a jogállamiság alapelveit, veszélyeztetik Szlovákia uniós kötelezettségvállalásait és azokat a személyeket, akik jóhiszeműen tettek bejelentést visszaélésekről. Erről a tanács elnöke, Stanislav Jakubčík tájékoztatott.

„Nem voltak adottak a feltételek a gyorsított eljárásra”

Az Ügyészi Tanács arra figyelmeztetett, hogy a gyorsított parlamenti eljárás feltételei nem teljesültek.

„A gyorsított eljárás rendkívüli helyzetekre való, amikor alapvető emberi jogok, az állam biztonsága vagy jelentős gazdasági károk elhárítása indokolja. A beterjesztő egyik körülmény fennállását sem igazolta. Paradox módon most épp egy olyan eszközt használnak, amely a jogok védelmét szolgálja – mégis olyan törvényt fogadnának el vele, amely csökkenti a védelem szintjét” – hangsúlyozta Jakubčík.

A tanács szerint a rendes jogalkotási folyamat, valamint az egyeztetés megkerülése ellehetetlenítette a szakmai vitát egy olyan kérdésben, amely alapvetően érinti a bejelentők védelmének intézményi rendszerét.

„Ezt önkényes eljárásnak és az átlátható jogalkotás elveinek megsértésének tartjuk.”

Kapcsolódó cikkünk

Jogászok szakmai állásfoglalásukban, amely a pozsonyi Jogi Intézetben tartott szakmai vita eredményeként született, arra figyelmeztetnek, hogy „brutális beavatkozás” történik a jogállamiságba Szlovákiában. A Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) tervezett megszüntetése szerintük hatalommal való visszaélés, és ellentétes az uniós joggal.

A Denník N tájékoztatása alapján egy jogászcsoport – köztük az Alkotmánybíróság volt bírái, az ombudsman, valamint a szlovák jogi karok jelenlegi vezetői – súlyos jogi kockázatokra figyelmeztetnek a Bejelentővédelmi Hivatal (Úrad na ochranu oznamovateľov) megszüntetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán, amelyet a kormány a hétvégén hagyott jóvá, és jelenleg a parlament előtt van.

A jogi szakértők három alapvető problémát azonosítottak a törvénytervezet kapcsán. Szerintük a törvényjavaslat a jogállamiság elveinek súlyos megsértése, hatalommal való visszaélés, és ráadásul ellentétes az uniós joggal is.

A jogállamiság alapelveinek megsértése

A szakértők elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat sérti a jogállamiság alapelveit, ugyanis a hivatal megszüntetését nem tartják arányos intézkedésnek a törvényjavaslat céljával.

Mindemellett a javaslat megkerüli a hivatal elnökének visszahívására vonatkozó szabályokat, visszamenőlegesen pedig megfosztja a bejelentőket a védelemtől, és így sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és a legitim elvárások elvét.

A hatalommal való visszaélés

A jogi szakértők további aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat a hatalommal való visszaélés jegyeit tartalmazhatja.

A belügyminisztérium, vagyis az a végrehajtó szerv, amelyet korábban ez a hivatal megbüntetett, most éppen ennek a szankcionáló hivatalnak a megszüntetését akarja elérni.

A tárca mellett annak vezetőjét is megbüntette a hivatal, ugyanis Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását.

Kapcsolódó cikkünk

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.

A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.

A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.

A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.

Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.

“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” - írta az ügyvéd.

Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.

Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.

A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:

a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket

– tájékoztatott a SME.

Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.

Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.

Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.

Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.

Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek

Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.

Folyamatban lévő ügyek

Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.

A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.

Kapcsolódó cikkünk

A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.

Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.

A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.

Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.

Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.

Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.

„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”

– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.

Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.

Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.

„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.

Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.

Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.

(dennikn, aktuality, tasr)

Ez ellentmond annak az elvnek, hogy a hatóságoknak pártatlanul és tisztességesen kell működniük. A szakértők úgy látják, hogy ez veszélyezteti az intézmények függetlenségét, és olyan próbálkozásnak tűnik, amely gyengíti a végrehajtó hatalom ellenőrzését.

Ellentét az uniós joggal

A szakértők végezetül azt is hangsúlyozták, hogy a javaslat sérti az Európai Unió bejelentők védelméről szóló irányelveit. Csökkenti a bejelentők számára biztosított védelmi szintet, és veszélyezteti az információk bizalmas kezelésének elvét.

A javaslat szerint a törvény tartalmilag is változna, ugyanis csak azok kapnának védett bejelentői státuszt, akik a saját munkahelyük szabálysértéseit jelentik. Akik azonban a munkájuk során más emberek által elkövetett, akár nagyon súlyos jogsértéseket jelentenek, nem kapnának védelmet. Ez azt jelenti, hogy sok fontos bejelentés védtelen maradhatna.

A jogi szakértők szerint Szlovákia a törvény elfogadásával kockáztatja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít (infringement).

Kifogásolják a gyorsított eljárást is

A szakértők szerint a kormány olyan törvényjavaslatot fogadott el rendkívüli ülésen, amelyet társadalmi vita és szokásos véleményezés nélkül terjesztettek elő. A javaslat ezután indokolatlan sürgősségi eljárásban került a parlament elé, noha még a főügyészség is jelezte, hogy nincs valódi sürgősségi ok.

A jogászok úgy vélik, hogy ezek a lépések megkerülik az alkotmányos eljárási garanciákat, gyengítik a demokratikus jogállam alapelveit, és növelik az alkotmányellenesség gyanúját.

Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a független hivatal megszüntetése miatt veszélybe kerülhetnek az EU helyreállítási alapjából kapott támogatások. Szlovákiának akár vissza is kellhet fizetnie ezeket az összegeket, sőt további uniós pénzbírságok is fenyegethetik egy esetleges kötelezettségszegési eljárás elvesztése esetén.

Kapcsolódó cikkünk

A vasárnapi vitaműsorok fő témái között a tegnapi kormányülés történései szerepeltek. Elsősorban arról vitatkoztak a koalíciós és ellenzéki politikusok, hogy a kormány egy új hivatalt hozna létre bűncselekmények áldozatainak kárpótlására.

Szombaton a kormány megszavazta egy új hivatal létrehozását, mely a Bejelentők Védelméért Felelős Hivataltól (ÚOO) átvenné szerepkörének jelentős részét. Az ÚOO még 2021-ben jött létre. A hivatal legfőbb feladatainak egyike az, hogy megvédje azokat az alkalmazottakat, akik a munkahelyükön törvénysértést vagy korrupciót észlelnek, és ezt jelentik.

A jelenlegi tervek szerint az új, központi intézmény neve A Bűncselekmények Áldozatainak és a Társadalomellenes Tevékenységet Bejelentőknek Védelmet Nyújtó Hivatal.

Nem meglepő módon a vasárnapi politikai műsorok mindegyikében szó volt a kormányülésen elfogadott javaslatról. A megkérdezett politikusok azonban elég eltérően viszonyultak a témához.

Erik Tomáš indoklást követelt a gyorsított eljárásra

Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter a Joj24 csatorna Politika24 című műsorában azt nyilatkozta, hogy meg kell indokolni, miért alkalmaztak gyorsított törvényalkotási eljárást az új hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Tomáš arra szólította fel a belügyminisztert és Boris Susko (Smer) igazságügyi minisztert, hogy mihamarabb indokolják meg ezt a döntést.

„A gyorsított törvényalkotási eljárást egyszerűen meg kell magyarázni” – hangsúlyozta, majd közölte, hogy az új hivatal továbbra is ellátja majd a korábbi feladatait. Szerinte azonban a hivatallal kapcsolatos szabályokat újra kellett definiálni, és úgy véli, hogy ezek a törvényalkotási folyamat során tisztázódni fognak.

Gašpar melette, Majerský ellene

Pavol Gašpar (Smer) a parlament alelnöke és Milan Majerský, a KDH vezetője a TA3 V politike című vitaműsor vendégei voltak.

Gašpar a műsorban visszautasította a ÚOO megszüntetéséről szóló kijelentéseket: „Ez a hivatal továbbra is működni fog, intézi a korábbi ügyeket, csak néhány módosítást szükséges felülvizsgálni.” A parlament alelnöke továbbá elutasította azt is, jelenlegi hivatallal kapcsolatos változtatás politikai beavatkozás lenne. Szerinte szükség van bizonyos korrekciókra, mert a védett bejelentőt foglalkoztató munkáltató jogai jelenleg nem megfelelőek. Elutasította azt az értelmezést is, hogy a változtatások a közigazgatási bíróság egyik friss döntésére adott közvetlen válaszok lennének, utalva ezzel a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterre kiszabott bírságra.

Majerský épp ellenkezőleg, a javasolt változtatást kifejezetten politikai beavatkozásnak tartja. Szerinte a közigazgatási bíróság döntése – amely megsemmisítette a belügyminiszter egyik személyzeti parancsát – volt a kormány gyorsított eljárásának kiváltó oka. „Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter nem tartja be a törvényt. Ahelyett, hogy tiszteletben tartaná, inkább átírja” – közölte Majerský, majd hozátette, úgy véli, a kormánykoalícióra általánosságban is jellemző, hogy ha egy intézmény nem úgy működik, ahogy nekik megfelel, akkor megszüntetik vagy átszervezik.

Drucker kibújt, Hargaš vádolt

Az STVR O 5 minút 12 című politikai műsorában ezen a héten Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter és Ján Hargaš (PS) vitáztak.

„Elsősorban szeretném elmondani, hogy ezt a hivatalt még Peter Pellegrini kormányzása alatt hozták létre, és ilyen hivatalra szükség van, mert védenie kell az ilyen bejelentőket”

– mondta Drucker, majd kiemelte, hogy ő maga nem volt jelen a kormányülésen, ezért nem tud első kézből nyilatkozni a döntésről. Úgy véli azonban, hogy a gyorsított törvényalkotási eljárás indokainak tisztázása egyértelműen a belügyminiszter, illetve az igazságügyi miniszter feladata, hiszen ők terjesztették elő a javaslatot. Kiemelte továbbá, hogy „két hivatal egyesítéséről van szó egyetlen intézménnyé”, és hangsúlyozta:

„egy ilyen hivatalnak, amely védi a közérdekű bejelentőket, itt működnie kell”.

Hargaš ezzel szemben úgy látja, hogy a változtatás mögött Šutaj Eštok személyes bosszúja húzódik meg: szerinte a belügyminiszter azért kezdeményezheti a hivatal átalakítását, mert nem sikerült eltávolítania a számára kényelmetlen rendőröket a szolgálatból, és mert a hivatal korábban bírságokat szabott ki vele szemben.

„Szerintem ez elsősorban támadás a szlovákiai igazságosság ellen, és erre ennél a kormánynál már lassan kezdtünk is hozzászokni” – jelentette ki Hargaš, majd hozzátette: „Mi bosszútörvénynek nevezzük”.

Kapcsolódó cikkünk

Új hivatal veheti át a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását. Az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) oldotta. Most a kormány ezt megszüntetné és egy új hivatallal váltatná fel.

A szlovák kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint megszűnik a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), és helyette létrejön egy új, központi intézmény: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentőknek védelmet nyújtó hivatal. Az új hivatal a kormány szerint hatékonyabban fogja össze az eddig széttagolt feladatköröket.

Gyorsított eljárás lesz

A tervezet értelmében az új szerv átveszi a bűncselekmények áldozatainak kártalanításával kapcsolatos teendőket is, amely jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány a jogszabály gyorsított eljárásban történő parlamenti tárgyalását is támogatta, így a törvény pedig a kihirdetés napján hatályba lépne.

Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer „több állami szerv között oszlik meg”, ami rontja a hatékonyságot és gyengíti a bűncselekmények áldozatainak és a bejelentőknek nyújtott garanciákat. A széttagoltság miatt sok érintett nem jut megfelelő és egységes védelemhez, különösen akkor, ha másodlagos áldozathibáztatással vagy megtorlással kell szembenéznie.

Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre

A kormányülés után Robert Fico (Smer) miniszterelnök közölte, hogy az új hivatalt annak okán szeretnék létrehozni, hogy „bonyolult eljárások vannak, amelyek hihetetlenül elhúzzák a 2020–2023 közötti időszak különböző hibáihoz kapcsolódó lépéseket”. Hangsúlyozta, nem büntetőügyekről beszél.

„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”

– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.

Jogvita Šutaj Eštokkal

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter jogi vitában áll a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatallal, mert 114 ezer eurós bírságot kapott. A büntetés oka, hogy Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását. A bírság jogszerűsége miatt a belügyminisztérium és a hivatal bíróságon pereskedik.

Kapcsolódó cikkünk

A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.

A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.

“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” - írta az ügyvéd.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:

a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket

– tájékoztatott a SME.

Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.

Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.

Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.

Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek

Folyamatban lévő ügyek

Kapcsolódó cikkünk

A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.

Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.

„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”

– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.

„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.

Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.

(dennikn, aktuality, tasr)

A belügyminiszter az új hivatal kapcsán a kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a létrehozás ötlete közös kezdeményezésként született meg a belügyminisztérium, a kormányhivatal és az igazságügyi minisztérium részéről. Az új hivatal vezetőjét a szlovák parlament fogja megválasztani. „A törvényjavaslatot a parlament következő ülésére terjesztjük be, és tárgyalunk arról, hogy a napirend elejére kerüljön” – közölte a miniszter.

Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást

A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.

„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”

– áll a hivatal nyilatkozatában.

Az ÚOO felhívta a figyelmet, hogy Zuzana Dlugošovát, a hivatal elnökét azóta próbálják meneszteni, mióta a hivatal három bírságot szabott ki, és a negyedik szankcióról dönt a Šutaj Eštok vezette belügyminisztérium ellen. A hivatal több alkalommal jelezte a tervezett törvénymódosítások negatív hatásait is.

„Úgy érzékelem, hogy a politikusok a változtatások révén a hivatal és döntéseinek függetlenségét kívánják gyengíteni” – mondta Dlugošová, majd hozzátette, hogy „a kormány lépése egyenesen ellentétes a jogállamiság elveivel”.

(tasr, dennikn)

A szakmai állásfoglalást több mint 50 elismert jogász és közéleti szakember támogatta Szlovákia igazságszolgáltatásából, akadémiai szférájából és az ügyvédi karból.

A szakmai állásfoglalás itt írható alá jogi és magánszemélyként egyaránt.

Az állásfoglást többek között Daniel Šváby, az Európai Unió Bíróságának korábbi bírája és Ján Mazák, az Alkotmánybíróság volt elnöke és az EU Bíróságának egykori főtanácsnoka is aláírta.

Ma dőlhet el az ÚOO sorsa

Ma délután elkezdődött a parlament 43. ülése, amelyen az előzetes információk alapján prioritást fog élvezni az ÚOO működését érintő törvényjavaslat. A javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják, így még ma eldőlhet a hivatal sorsa.

Egy parlamenti képviselő, Ján Ferenčák (Hlas) már előre jelezte, hogy nem hajlandó támogatni a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetését. Azzal indokolta döntését, hogy ez nem szerepelt a kormány programnyilatkozatában, és szerinte a gyorsított törvényalkotási eljárás sem indokolt.

A hivatal megszüntetése ellen tiltakozva a Demokraták tüntetést hirdettek ma délután 5 órára a parlament elé. Az akcióhoz már több ellenzéki párt – a Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH – is csatlakozott.

Kapcsolódó cikkünk

Gyorsított eljárás lesz

Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre

„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”

– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.

Jogvita Šutaj Eštokkal

Kapcsolódó cikkünk

A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.

A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.

“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” - írta az ügyvéd.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:

a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket

– tájékoztatott a SME.

Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.

Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.

Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.

Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek

Folyamatban lévő ügyek

Kapcsolódó cikkünk

A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.

Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.

„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”

– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.

„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.

Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.

(dennikn, aktuality, tasr)

Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást

A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.

„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”

– áll a hivatal nyilatkozatában.

(tasr, dennikn)

Uniós jogba is ütközhet a javaslat

Az Ügyészi Tanács szerint a módosítások ellentétesek lehetnek az EU bejelentővédelmi irányelvével.

„Az irányelv világosan kimondja, hogy az átültetés nem eredményezheti a már meglévő védelem csökkentését. Az ÚOO megszüntetése és egy kevésbé független, kisebb jogosítványokkal rendelkező hivatalra cserélése súlyos kötelezettségszegésnek minősülne” – figyelmeztetett Jakubčík.

Hozzátette: az irányelv azt is előírja, hogy a bejelentéseket fogadó szerveknek funkcionálisan függetlennek kell lenniük. „A javaslat politikai befolyás alá helyezi az új hivatal vezetését, ami összeegyeztethetetlen az európai jog által megkövetelt pártatlansággal.”

„Valódi visszalépés a bejelentők védelmében”

Az Ügyészi Tanács szerint a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései alkotmányellenesek, mert visszamenőleges hatást tartalmaznak, sértik a jogos elvárások elvét és rombolják a jogbiztonságot.

„A javaslat eredményeként az eddig jogszerűen megítélt védelem megszűnhetne vagy szigorúbb feltételek alapján vizsgálnák újra. Ez egy jogállamban elfogadhatatlan” – mondta Jakubčík.

A tanács szerint e változtatások súlyos gyakorlati következményekkel járnának: romlana azoknak a bejelentőknek a helyzete, akik korrupciót vagy más visszaélést jelentettek. A védelmi mechanizmus gyengítése miatt nőne a megtorlás, az elbocsátás és a zaklatás kockázata. (tasr)

A Hlas a kormányt is átalakítaná

A parlament munkája közben áll. a bejelentővédelmi hivatal eltörlésén kívül csak 2-3 törvény megvitatását tudta elérni a koalíció, miközben az ülés napirendjén mintegy 150 pont szerepel. Az ülés ráadásul hivatalosan már e héten pénteken véget érne. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványok megvitatása az egyik pont. A koalíció ugyanis idén több ellenzéki indítvány tárgyalását blokkolta, amelyeket az ígéret szerint e héten szerdán tárgyalnának. Köztük van a Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter leváltására tett javaslat is, akit a Hlas is szívesen menesztene.

A párt parlamenti frakciójának vezetője Róbert Puci múlt héten a Štandardnak adott interjújában arról beszélt, hogy jól jönne egy kormányátalakítás a kormányzati ciklus félidejében.

Ez meglepte a Hlas koalíciós partnereit is, akik szerint a párt eddig nem vetette fel a kormány átalakítását a koalíciós tanács ülésén.

Állandóan módosítgatták a törvényt

A törvény módosítását nemcsak az ellenzéki képviselők bírálták, láthatóan a koalícióban sem tudtak megállapodni a jogszabály végső formájáról, hiszen a vita már csaknem két hete húzódott, és többször is átfogalmazták a tervezet szövegét. Hétfő este újabb módosító javaslat került a plénum elé, amelyet ezúttal Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke közösen nyújtott be Michal Bartekkel, a Hlas képviselőjével. Bartek pár nappal ezelőtt szintén beterjesztett már egy saját módosítást.

A Transparency International Slovensko (TIS) arra figyelmeztetett, hogy két héten belül a törvény negyedik verziója került a plénum elé.

A Smer és a Hlas közös javaslata lehetővé tenné, hogy a már kiosztott védelmi státuszokat újra felül lehessen vizsgálni. Ez a javaslat egyik legvitatottabb pontja, amelyet az Európai Bizottság (EB) is bírált. Bartek korábbi verziójában ez a módosítás nem szerepelt (feltehetően éppen az EB nyomása miatt), a Gašparral közösen beterjesztett javaslatba azonban visszakerült.

„Az ilyen jogalkotási káosz messze áll a demokratikus normáktól, és jól mutatja, milyen átláthatatlanságot okoz, hogy koalíció figyelmen kívül hagyja a szabályokat”

– olvasható a TIS bejegyzésében. Hozzáteszik, a tervezet szembemegy az európai jogi normákkal, és bizonytalan helyzetbe hozza azokat, akik úgy döntenek, nem hunynak szemet a munkahelyükön észlelt korrupciós ügyek felett. A TIS szerint a koalíció ezzel egyértelmű jelzést küld, hogy nem érdeklik őket azok, akik felszólalnak a visszaélések ellen.

Az új verzió sincs összhangban az európai normákkal

A Bejelentővédelmi Hivatal lapunknak eljuttatott közleményében szintén bírálta az új törvényjavaslatot, mondván, hiába ígértek változást a retroaktivitás kapcsán, végeredményben a jelenlegi verzióval ugyanazt érik el, mint az eredetivel. Emellett felszólaltak a hivatal eltörlése, illetve az új intézmény felállítása ellen, amely teljesen új vezetőséget is kapna.

„Mint az Európai Bizottság már rámutatott, és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is kimondja, a szóban forgó intézményvezető hivatali idejének idő előtti befejezése az intézmény függetlenségének sérelmeként értékelendő”

– indokolta a hivatal sajtóosztálya, hozzátéve, nem értenek egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy az ügyész vagy az érintett hivatali szerv köteles legyen folyamatosan felülvizsgálni a már megadott védelem feltételeinek teljesülését, hiszen ezzel jogi bizonytalanságba hozzák a bejelentőket.

A törvény megszavazása után a hivatal ismét kiadott egy rövid reakciót, melyben sajnálatosan nevezték, hogy a koalíció nem hallgatta meg a szakértők és az Európai Bizottság aggályait.

„Ugyanígy sajnálatos, hogy a politikai érdekek felülkerekedtek a tárgyilagos és szakértői vitán azok védelméről, akik jóhiszeműen védik az állam és mindannyiunk érdekeit”

– jegyezték meg.

Nem biztos, hogy átmegy

A parlament döntése még nem egyenlő a hivatal eltörlésével. Ahogy az SaS is jelezte, a javaslatot Peter Pellegrininek is alá kell írnia, hogy az életbe léphessen. Pellegrini azonban a hétvégén kilátásba helyezte az elnöki vétó lehetőségét, és élesen bírálta a koalíciót, amiért két hétig ezzel a törvénnyel bajlódtak. Az államfő nem érti, miért kellett rendkívüli kormányülést összehívni a Bejelentővédelmi Hivatal miatt, és miért kellett gyorsított eljárásban szavazni a törvényről.

„Jobb lesz attól az állampolgárok élete, amit most a parlament leművel?”

– tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Andrej Danko, az SNS vezetője pedig azt mondta, ha Pellegrini megvétózza a javaslatot, akkor a pártja nem fogja támogatni a vétó megtörését. A Smer és a Hlas frakciója önmagában nem elegendő ahhoz, hogy felülbírálják az államfő döntését.

Hlas: Megtörjük a vétót

A Hlas száraz állásfoglalásában kijelentette: „tiszteletben tartja” az elnöki döntést, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy érvénybe lépjenek a változások, tehát hogy megtörjék a vétót. A párt szerint minden korábbi kifogást sikerült eltávolítani a módosítás paragrafusai közül, és az minden tekintetben védi a belső problémákat jelentők jogköreit.

Az SNS – amely a hétvégén még azt fontolgatta, hogy másodjára nem hajlandó támogatni a javaslatot – keményebben kritizálta az államfőt. A nemzeti párt szerint „elképzelhetetlen”, hogy a három kormánypárt támogatásával hatalomra került elnök elsüllyesszen egy törvényjavaslatot, ráadásul úgy, hogy a saját maga által alapított párt nyújtotta azt be. Az SNS „soha többé” nem hajlandó Pellegrini jelöltségét támogatni, mert úgy látja, nincs semmi különbség közte és a PS-es Ivan Korčok, a második fordulóbeli ellenfele között.

“Üdvözöljük a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának döntését, amellyel teljes egészében felfüggesztette a törvény hatályát. Kezdettől fogva számos jogi szakértővel együtt arra figyelmeztettünk, hogy a jogszabály problémás a Szlovák Köztársaság alkotmányával, valamint az Európai Unió jogával való összhang szempontjából is” - reagált a hírre a Bejelentővédelmi Hivatal nevében Alexandra Znášiková.

Maroš Žilinka főügyész is rendkívül jelentősnek tartja az Alkotmánybíróság döntését. Véleménye szerint a hivatal megszüntetésének hatályát felfüggesztő döntés megakadályozza az új jogszabályi szabályozás esetleges negatív és helyrehozhatatlan következményeit.