Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban is a csernobili atomerőmű katasztrófájának 40. évfordulójáról emlékeztek meg vasárnap.
A fehérorosz határhoz közeli, 2000-ben végleg leállított létesítményben 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris balesete történt.
A megemlékezés keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram csatornáján azt közölte, hogy Moszkva Ukrajna elleni dróntámadásaival újfent katasztrófa szélére sodorja a világot. Tavaly az 1986- április 26-án felrobbant 4-es reaktort borító kupola megrongálódott.
Zelenszkij szerint a reaktort borító építmény azt szolgálja, hogy ne szivárogjon ki sugárszennyezés, fenntartása pedig mindannyiunk érdeke. Az acélszerkezet javítási munkálatai mintegy félmillió eurót (183 millió forint) emészthetnek fel. „A világ nem engedheti meg, hogy folytatódjon ez a nukleáris terrorizmus és ennek legjobb útja Oroszországot arra kényszeríteni, hogy hagyjon fel őrült támadásaival” – tette hozzá.
„Dicsőság a csernobili katasztrófa áldozatainak” – mondta videoüzenetében Zelenszkij.
A mintegy 100 kilométerre található Kijevben, ahol a városvezetés szerint az atomkatasztrófa több mint 62 ezer érintettje él, köztük mintegy 30 ezren a kármentésben közreműködő, úgynevezett likvidátor volt. Vitalij Klicsko polgármester utóbbiak közül többekkel találkozott a polgármesteri hivatalban és kitüntetéseket nyújtott át.
Alekszej Lihacsov, az orosz nukleáris energetikai állami vállalat, a Roszatom vezetője a 40. évforduló alkalmából rendezett egyik kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a korszerű orosz reaktorok már biztonságosak. Egyben megemlékezett a likvidátorok hősies munkájáról is. „A takarítási munkálatokban több mint 600 ezren vettek részt: nukleáris mérnökök, katonák, tűzoltók, bányászok, építőmunkások és orvosok” – mondta. Ők emelték akkor fel a betonszarkofágot is, amely korlátozta a sugárszennyezést. A Roszatom közleménye szerint Oroszországban is kitüntetéseket adtak át likvidátoroknak.
Az egyik legsúlyosabban érintett ország az Ukrajnával határos Fehéroroszország volt, ahová az egykori Szovjetunió területén keletkezett radioaktív szennyezés 70 százaléka jutott. Szakértők szerint Fehéroroszország területének mintegy ötöde vált sugárszennyezetté, különösen a déli Homel városának térsége. Kiterjedt régiókban mértek cézium-137 és stroncium-90 izotópszennyezést.
Fehéroroszországban egyházi tisztségviselők, politikusok, katonák és civilek is megemlékeztek a 40 évvel ezelőtti nukleáris katasztrófáról.